2011/01/08

Első lépés - a ruhatáram

...azaz a jó kezdet fél siker...

Amikor már elég sok mindent összeolvastam a minimalizmusról, és kezdett bennem égni a vágy, hogy ez kell nekem, első lépésként a hálószobát és a szekrényemet vettem kezelés alá.

Adva volt egy nyugodt délelőtt. Szereztem egy nagy tükröt. Két óra alatt a ruhák kétharmada elköltözött tőlem....

A módszerem a következő volt:

Szakaszonként haladtam. Kipakoltam egy polcot, majd az üres felületet letakarítottam. Kézbe fogtam minden egyes ruhadarabot. Ha jó és szeretem, ment a "marad" kupacba. Ha régen volt rajtam, gyors próba következett. Ha jó, csak elfeledkeztem róla, ment a marad kupacba. Ha csak 2-3 kiló választott el a jó-ságtól, ment a "később" kupacba. Azok a ruhák, amiktől több mint 10 kiló választott el, de nagyon szeretem és az én stítusom, azok (minden szabályt felrúgva) szintén idekerültek. Hátha... A remény hal meg utoljára. :-)
Ha szakadt, foltos végleg kinőtt, divatjamúlt, ottfelejtett ruha volt, ment a "ki vele" kupacba.

Visszarámoltam a maradókat, és folytattam a következő adaggal.
Annyira kevés maradt, hogy a nyári ruhák is elférnek, nem kell őket szezonálisan bedobozolni.
A "később" adag dobozba került, a "ki vele" viszont egy kis plusz munkát igényelt.
  1. A jó minőségű, nem divatjamúlt darabok a baráti kört járták meg először.
  2. Az elfogadható minőségű, "még elmegy" darabok az adományozós dobozba kerültek. 
  3. A kinyúlt, kopott már nem odaadható darabok pedig kuka (teteje nálunk, már a kukázók elviszik, valamire még talán tudják használni).
Azóta sokkal könnyebben választok felvennivalót, s van motiváció a fogyásra is, hisz tudom melyik kedvenceimet hordhatom nemsokára (hahahah). Öröm belenézni a szekrénybe, van levegő, van hely (akár újabbaknak is....).

Néhány tipp, ha te is rászánod magad a gardróbod minimalizálására:
  • Ha hónapok óta nem használtad az adott ruhadarabot, annak biztosan oka volt - ki vele! Ha eddig nem vetted föl, mi okod lenne rá, hogy újra használd?
  • Ha valamit félretettél, hogy javít(tat)ni kell, de legalább egy hétig nem nyúltál hozzá, nem foglalkoztál vele - ki vele! 
  • Ha valami kiment a divatból, vagy nem tudod mihez fölvenni - ki vele! Kivéve, ha a kedvenced, persze...
  • Azokat a darabokat, amikben bizonytalan vagy, tedd be egy dobozba, írd rá az aznapi dátumot! Ha fél évig ki se nyitottad, hogy kivegyél valamit - ki vele!
  • Ajánlatos ezt a procedúrát fél évente megismételni, hogy elejét vegyük a felhalmozódásnak!

 Ps.
Körkérdés a következő témához, még mindig a ruháknál maradva:
Hol és hogyan tároljátok a félhasznált ruháitokat?

9 megjegyzés:

  1. De, ha nem tudok ilyen könyörtelen lenni?
    Ha húsz éve nem volt olyan ruhám amit végleg kihíztam volna?
    Két éve kellett beszerezni ugyan pár nadrágot, mert mind kifogytam. Titkon reménykedek, hogy olyan sovány nem leszek többé.
    Ezek viszont pár év múlva jók a gyerekre.
    Otthon a kertben bármit felveszek.
    Vannak muzeális értékű darabok amik évtizedek óta toplistán vannak, bár egyre kopottabbak.:(
    A divat? Az, mi az?
    Tetszik, nem tetszik ez számít!
    Nálunk a siserehad által végleg kinőtt ruháktól is képtelenség megszabadulni.Apa szerint, majd valaki megkapja...
    A rokonságban viszont se kisebb, se nagyobb gyerek nincs, mint a mieink.
    Amíg a belvárosban laktam nem volt gond egy-két szatyorral bevinni a máltaiaknak, vagy lomizáskor-ha nem volt otthon apa -kitenni a kupac mellé.
    Egy éve körül sikerült rábeszélni, hogy a sárga ruhás kontinerbe bevittük ami olyan volt.
    Most ismét van két nagy zsákkal. Ősz óta puhítom apát, de még keményen tartja magát.

    VálaszTörlés
  2. Hát mi nyáron költözni fogunk, úgyhogy mindent át kell válogatnunk! Már most mondtam a család tagjainak, hogy könyörtelen leszek :)
    Úgyhogy addig figyelem a trükkjeidet...

    Egyébként az én alakom nem változik, talán csak annyit, hogy a szülés után 36-ról átváltottam 38-as nadrágokra. Igyekszem nem halmozni van pl olyan jó minőségű téli frotírpizsim, amit még most is hordok, 13 évesen kaptam-most 35 vagyok...Nyáron azért vennem kellett egy új fürdőruhát a régi helyett (egyetemista koromban vettem), mert kikopott :)
    A gyerekruhákat kapjuk, egy részüket továbbadjuk, egy kupac jót mindig félrerakok, megy ki az új házunk padlására- ha esetleg az öcsémnek lesz gyereke...
    A jó de nem használt ruhák a karitaszba mennek- itt van tőlünk 20 percre a templomnál....

    VálaszTörlés
  3. Félhasznált ruhán én azt értem, hogy már volt rajtam egyszer, de még felvehető, nem kell még kimosni. Erre gondoltál? (Egy kicsit bizonytalan vagyok, mert az előttem szólók nem erről írtak.)
    Külön szekrényben, ruhafogason tárolom őket. Az otthoni ruhámat a fürdőben, felakasztva.

    VálaszTörlés
  4. Tetszik, amiket írsz. Kivéve "Ha valamit félretettél, hogy javít(tat)ni kell, de legalább egy hétig nem nyúltál hozzá, nem foglalkoztál vele - ki vele!" Szegény családtagjaimnak nagyon lecsökkenne a ruhamennyisége :) Amit elrakok javítani, azt általában kampányszerűen varrom meg, biztos nem egy héten belül :)
    Nyáron volt egy nagyobb válogatásom, mert kifogytam! jópár ruhámból - kemény munkával.Így aztán nem maradt szinte egy nadrágom se - ugyanis amikből régen kihíztam, azokat kiselejteztem régebben. Szóval most a lányaimtól koldultam - hirtelen 5 farmerom is lett, amit ők nem akartak hordani, így mindenki jól járt :)
    Amikor nagyok a gyerekek, egymás között is lehet csereberélni.

    VálaszTörlés
  5. Ez számomra egy nagyon hasznos bejegyzés!!! :)
    Engedelmeddel be is linkelném a blogomba...

    VálaszTörlés
  6. Ildikó! Ha félhasznált ruhán azt érted, amit Vike, akkor én azokat nyugodt szívvel visszahajtogatom a szekrénybe. Nincs külön helye ezeknek nálunk. Kivéve az "otthonka", az mindig elöl van, valami nem túl feltűnő helyen.

    VálaszTörlés
  7. Szia, tetszik ez a bejegyzésed. Én igazi gyűjtögetős vagyok (tényleg, sajnos), de átválogattam egy csomó cuccomat az árvíz miatt.
    Korábban a Vöröskereszthez vittem a jobb minőségű, de nem használt holmikat, aztán egyszer csak már nem akarták elfogadni. Én meg, mivel nincs autónk, BKV-val cipeltem vissza egy darabon... végül útközben elajándékoztam. A gyerekek cuccait sokáig boldogan elvitték, de már nem nagyon, így azok speciel gyűlnek. A nagyobbik lányom "kinőtt" cumóinak egy része nálam landol.
    Ami nagyon vacak ruhanemű, bár korábban kedvenc volt és őrizgettem, azokról a legutóbbi lomolásnál levágtam a gombokat/csipkéket/zsinórokat és eltettem, hogy majd felhasználom a párnáimnál. A többit meg félretettem, hogy a legközelebbi lomtalanításkor kirakom.

    VálaszTörlés
  8. Szerintem nekem a nagy átlagnál jóval kevesebb ruhám van - sálakat, sapkákat leszámítva - így ha nagyon szelektálnék, akkor simán üres szekrény előtt állnék. :) A gyerekek ruhái cirkálnak a rokonságban, ami meg már méretéből adódóan nem kell senkinek, az karitaszba megy. Kidobni nem szoktam semmit, hacsak nem konkrétan elszakadt és javíthatatlan, sajnos annyi ember van, aki bárminek örül, annyira szegény. A kihízott vagy kifogyott cuccokat barátnői körben adogatjuk egymásnak. És van olyan is, amit félreteszek, mert egy részlete még remek varrós alapanyag.

    VálaszTörlés