Válogatás a heti kedvencekből

Egy kis olvasnivaló innen-onnan:

• Katbo megoszt az olvasókkal néhány környezetbarát takarítási tippet. A főszereplő a citrom.
•  Egy zöld blogban találtam ezt a fenomenális ötletet, egy akkutöltő ugrálókötelet. Kár, hogy a blog szerzője nem folytatja bejegyzéseit, jókat írt. Gyerekeimnek mesélve felcsillant a szemük, úgyis új ugrálókötélre vágynak...Kár, hogy nem tudom, itthon beszerezhető-e.
• Angolul tudóknak: A Simpleorganicsnál 10 tippet osztanak meg, hogyan változtassuk meg a testápolási szokásainkat környezetbarát módon.
•  És egy kis kreativitás Viától: 9 lyukú gomb.

 Jó pihenést, feltöltődést! .-)

a minimál és én - II. minimalista születik

Úgy szüremkedett az életembe ez az irányzat? életszemlélet? életstílus?, hogy szinte észre se vettem.

Mikor a múlt évben egy igen intenzív szakaszát éltem az életemnek, éreztem, százfelé kellene szakadnom, hogy minden feladatomnak tisztességesen megfeleljek. Nem voltak többé irányításom alatt a holmijaink. Szaporodtak, kitöltöttek minden rendelkezésre álló teret és felületet és nem tudtam úrrá lenni rajtuk. Tetejébe nagy részükre (már) szükségünk se volt, csak úgy léteztek. Kaptuk, örököltük, használtuk de kinőttük, megvettük mert azt hittük nélküle lehetetlen élni. A DOLGOK elszívták maradék erőmet is.

Zen to done

Délután a szabadidőmben olvasni akartam. Egy olyan könyvet, amit amúgy pénzért nem vennék meg, mert bonyolult lenne, meg különben is.

És a könyv nem hagyta, hogy haladjak vele. Minduntalan azt olvastam ki a sorok közül, hogy hagyd az elméletet! Tudsz már annyit, hogy csináld! Így hát tedd! Ne készülődj minduntalan arra, hogy majd egyszer, meg ha már mindent tudsz, meg az utolsó mozzanatig megtervezted, akkor esetleg elkezdhetnéd, hanem állj neki most!

Így elmentem gyertyát önteni...

Project 333

Még mindig a ruhásszekrénynél maradunk.

Minimál barangolásaim során akadtam a project 333-ra. Itt rögtön tudtam, hogy na ez az, ami nem kell nekem.
A leglényeg: 3 hónapig 33 darab holmit lehet használni.

A bővebb lényeg angolul nem/kevéssé tudóknak:

• A játék (project) most jan.1-től március végéig tart. Bár bármikor be lehet kapcsolódni...
• 33 darab használható, beleértve a ruhanemű, kabátok, az ékszer, kiegészítők és a cipő
• nincs benne a fehérnemű, a hálóruha, otthoni viselet, munkaruha, jegygyűrű
• a módja: válaszd ki az adott 33 darabot, a többit dobozold be/zárd el másik szekrényben
• ez a project nem a szenvedésről szól - ha valami elkopott, elhasználódott, kicserélhető

Azán elgondolkodtam. Tényleg nem kell nekem?

Nem gondolnám, hogy sokkal több ruhát használok, mint 33 darab. Elképzelhetőnek tartom, hogy akár jobban öltözött is lehetnék, ha belevágnék. Hiszen nagyon tudatosan kellene akkor összeválogatni a gardróbot, hogy a lehető legjobban variálható legyen. Tudnom kellene, hogy igazán milyen színek állnak nekem jól, és azokra építeném a garnitúrát. Elkerülhetném az impulzus-vásárlásokat, amikor csak úgy megkívánok valamit (bár ez annyira nem jellemző rám...). Tudhatnám, hogy milyen fazon áll igazán jól.
Igazán nagy nyereség lenne...

Via szokott feltenni olyan inspirációs oldalakat, mint pl. itt vagy itt, ahol néhány alapdarabot variálnak akár két hónapig is. Tehát dívik ez a mánia(?) máshol is.

Lehet, hogy nem is olyan kevés az a 33?

Szerintetek?

a minimál és én - I.definíció

A Wikipédia szerint a minimalizmus a következő:

"... több modern művészeti irányzat (zenei, építészeti, formatervezési, egyéb) összefoglaló neve, amik közös jellemzője, hogy a lehető legkevesebb eszköz és anyaghasználattal igyekeznek létrehozni. A formák és a színek letisztultak, egyszerűek, amiből a stílusirányzat neve is ered. Modern művészeti irányzatként az 1960-as, 1970-es évek Amerikájában alakult ki, virágkora is ekkorra tehető.

A minimalizmus hívei abból az alapfeltevésből indultak és indulnak ki, hogy „a kevesebb többet jelent”, és hogy a geometriai forma közös tapasztalaton alapul."

...és mi legyen azokkal a ruhákkal...

... amiket már használtunk, de még nem piszkolódtak el annyira, hogy kimossuk őket?

Hevenyészett közvéleménykutatást tartottam a kérdésben, és a válaszok igen széles skálán mozogtak:

• a hálóban egy széken
• a szobában egy teli fotel (!)
• a szekrény mellett a földön

hétfői hasznosságok - GTD

A következő lépés az időgazdálkodás területén a Motivated Moms után egy könyv volt.

David Allen: Intézz el mindent
(Getting Things Done - GTD). A Bagolyvár kiadó gondozásában jelent meg, jelenleg tudtommal nem kapható.
Lehet próbálkozni antikváriumban, könyvtárban. A mi könyvtárunkban megtalálható, félévente ki szoktam hozni egy kis memóriafrissítésre.

 A rendszer alapjául - amit a könyv bemutat - az a megfontolandó tény szolgál, hogy minden feladat, amelyet a fejünkben tartunk, folyamatosan növeli a stressz szintünket. A stressz csökkentésének a legjobb módja, ha kisöpörjük ezeket a feladatokat a fejünkből, és egy egyszerű, áttekinthető rendszerben tároljuk.

már a dédanyáink is

Egy kedves barátnőm szkennelte ezt be nekem, mikor rátalált az MM elődjére.

...azért nem teljesen újkeletű ez az amerikai háziasszonyok által kitalált munkaterv... (A melléklet bánffyhunyadi Hunyady Erzsébet: A jó házi konyha c. sok-sok kiadást megért remekművéből való. Nekem a 9. kiadás van meg, 1946-ból.)...  T.J.

Írta Jutka akkor, amikor a Motivated Moms ajánlóját olvasta.

A kép klikkre nő. Jó szórakozást! :-) 

hétfői hasznosságok - Motivated moms

Terveim szerint minden hétfőn egy-egy  honlapot, könyvet, blogot mutatok be, szubjektív elemzéssel fűszerezve.

Az első:

2009 elején olvastam a Mákgubón egy oldalról, a Motivated Moms  nevű amerikai honlapról. Ez volt az első számomra az ilyetén témában. Mármint a "hogyan osszuk be jobban az időnket" témában...

Első lépés - a ruhatáram

...azaz a jó kezdet fél siker...

Amikor már elég sok mindent összeolvastam a minimalizmusról, és kezdett bennem égni a vágy, hogy ez kell nekem, első lépésként a hálószobát és a szekrényemet vettem kezelés alá.

Adva volt egy nyugodt délelőtt. Szereztem egy nagy tükröt. Két óra alatt a ruhák kétharmada elköltözött tőlem....

A módszerem a következő volt:

Szakaszonként haladtam. Kipakoltam egy polcot, majd az üres felületet letakarítottam. Kézbe fogtam minden egyes ruhadarabot. Ha jó és szeretem, ment a "marad" kupacba. Ha régen volt rajtam, gyors próba következett. Ha jó, csak elfeledkeztem róla, ment a marad kupacba. Ha csak 2-3 kiló választott el a jó-ságtól, ment a "később" kupacba. Azok a ruhák, amiktől több mint 10 kiló választott el, de nagyon szeretem és az én stítusom, azok (minden szabályt felrúgva) szintén idekerültek. Hátha... A remény hal meg utoljára. :-)
Ha szakadt, foltos végleg kinőtt, divatjamúlt, ottfelejtett ruha volt, ment a "ki vele" kupacba.

Visszarámoltam a maradókat, és folytattam a következő adaggal.
Annyira kevés maradt, hogy a nyári ruhák is elférnek, nem kell őket szezonálisan bedobozolni.
A "később" adag dobozba került, a "ki vele" viszont egy kis plusz munkát igényelt.

1. A jó minőségű, nem divatjamúlt darabok a baráti kört járták meg először.
2. Az elfogadható minőségű, "még elmegy" darabok az adományozós dobozba kerültek. 
3. A kinyúlt, kopott már nem odaadható darabok pedig kuka (teteje nálunk, már a kukázók elviszik, valamire még talán tudják használni).

Azóta sokkal könnyebben választok felvennivalót, s van motiváció a fogyásra is, hisz tudom melyik kedvenceimet hordhatom nemsokára (hahahah). Öröm belenézni a szekrénybe, van levegő, van hely (akár újabbaknak is....).

Néhány tipp, ha te is rászánod magad a gardróbod minimalizálására:

• Ha hónapok óta nem használtad az adott ruhadarabot, annak biztosan oka volt - ki vele! Ha eddig nem vetted föl, mi okod lenne rá, hogy újra használd?
• Ha valamit félretettél, hogy javít(tat)ni kell, de legalább egy hétig nem nyúltál hozzá, nem foglalkoztál vele - ki vele! 
• Ha valami kiment a divatból, vagy nem tudod mihez fölvenni - ki vele! Kivéve, ha a kedvenced, persze...
• Azokat a darabokat, amikben bizonytalan vagy, tedd be egy dobozba, írd rá az aznapi dátumot! Ha fél évig ki se nyitottad, hogy kivegyél valamit - ki vele!
• Ajánlatos ezt a procedúrát fél évente megismételni, hogy elejét vegyük a felhalmozódásnak!

 Ps.
Körkérdés a következő témához, még mindig a ruháknál maradva:
Hol és hogyan tároljátok a félhasznált ruháitokat?

idén sem marad el a karácsony

azaz soha nem lehet elég időben elkezdeni a felkészülést...

Sőt, év közben is lesznek születés- és névnapok, ballagás, kinek-kinek családja és pereputtya szerint.
Így év elején könnyedén felkészülhetünk, megtehetjük az óvintézkedéseket, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodnunk. Nincs többre szükségünk, mint két kockás papírra (vagy füzetre, vagy profi excel-táblára).

Az egész éves ajándékozós listához

• szedjük össze az összes embert, akiket meg szoktunk ajándékozni - szülők, (házas)társ, gyermekek, rokonok, kollégák
• gondoljuk végig, lesz-e ebben az évben különleges alkalom - ballagás, keresztelő, kerek házassági évforduló, esküvő
• írjuk oda mindegyikhez a pontos vagy körülbelüli dátumot
• rendezzük időrendbe a dátumokat, melléírva az ünnepelt nevét és az ünneplés apropóját
• ha már van ötletünk az ajándékhoz, írjuk mellé
• ha még nincs, járjunk nyitott füllel a célszemély körül, esetleg a beszélgetést terelgetve kipuhatoljuk, mire vágyik
• ha olyan kapcsolatban vagyunk, akár rá is kérdezhetünk

Előnyei:

• év közben bármikor, ha beugrik valami jó ötlet, rögtön van hová felírnunk
• ha már jó előre tudjuk, mire vágyik, figyelhetjük az akciókat, van időnk nyomozni
• ha ezt hosszú évekig folyamatosan így csináljuk, és a papírokat megőrizzük, nem fordulhat elő, hogy már megint kávéskészletet adtunk a dédinek, vagy  harmadik éve gyertyát kap a kolléganő, mert halvány lilánk sincs, mit kapott előző évben

Ne felejtsük el felírni a papírra (excelbe) azt sem, hogy a már beszerzett ajándékot hová dugtuk el a lakásban!

A karácsonyi ajándékozós listánál

• tulajdonképpen ugyanúgy indulunk, mint a másiknál - felírunk mindenkit, akinek ajándékot adunk
• ezután csoportosítsunk - vagy korosztályonként, vagy családonként
• ha már van ötletünk, írjuk azt is fel
• ha még nincs, akkor nyomozás, nyitott szemmel fülelés a következő teendő

Több helyen bevált gyakorlat, például nálam is, hogy évente tematikus, (majdnem) azonos ajándékot kapnak többen is. Például idén megkötős kenyereskosár sk, benne házilekvár, házi aprósütemény - nagynéniknek, sógornőknek, keresztszülőknek. Így lehet sorozatgyártani, kevesebb félét kell kitalálni.

Előfordulhat, hogy túl sok név szerepel a listánkon. Jóval több, mint azt a  pénztárcánk, időnk és személyes kötődéseink elbírnak. Lehet, hogy csak megszokásból kap valaki tőlünk ajándékot, mert évek óta így szoktuk. Lehet, hogy például a barátnőnk már rég többgyerekes családanya, és így férje is gyerekei is rajta vannak a listánkon. Ha ez kezd teherré válni számunkra, vizsgáljuk fölül szokásainkat, és valamikor év közben (nem ünnep előtt egy héttel!) nyugodtan megbeszélhetjük vele, hogy ettől a évtől másként szeretnénk.


Ha elkészült az a két lista, tegyük bele a határidőnaplónkba, vagy megbízható jó helyre, ahol mi bármikor megtaláljuk, de párunk, gyermekeink nem.

Főleg, ha még a térkép is rajta van, ahová eldugtuk a meglepetést! :-)

Kezdetben

Kezdetben vala a rumli. Illetve kezdetben két boldog fiatal volt, egy fiú és egy lány. Meg egy szép lakás.
Aztán lett néhány gyerek, egy ház meg a kertje, és egyre több holmi. Aztán még több holmi. Ja, rumlit mondtam az elején? A sok holmi sokkal könnyebben állít elő rumlit mint a kevés, ugyebár.

Egyszercsak a gyerekek akkorák lettek, hogy a lány (immáron NŐ, hiszen a 4. x körül járt ekkortájt) elkezdett dolgozni. Na nem mintha eddig nem dolgozott volna…
Szóval így kezdődne a történetem, ha mesét írnék. De nem írok, inkább elmesélem az elmúlt néhány évben tett utamat az időgazdálkodás, rendszerszervezés és a dolgok egyszerűsítése témáiban.

Kérlek tarts velem! Megéltem néhány próbálkozást, olvastam jópár könyvet, rátaláltam új és újabb utakra, irányzatokra, jobbnál jobb blogokra.
Szívesen mesélek ezekről, mint ahogy a saját tapasztalataimról is.